Megjelent a Fórum idei első száma

A Fórum Kisebbségkutató Intézet negyedéves folyóiratának idei első száma több érdekes írást kínál az olvasóknak. Petőcz Kálmán A dél-szlovákiai szlovákok választási viselkedése c. tanulmánya számos statisztikai adat tükrében lényegében azt mutatja ki, hogy a 2006-os parlamenti választások során az MKP-ra szavazó szlovákok aránya a becsültnél jóval kisebb volt, sőt-ezt már én teszem hozzá-, az sem kizárt, hogy magukat szlováknak valló, de valójában magyar identitású személyek szavaztak a pártra. A magyar tömbben található szlovákszigetek viselkedésének és szavazásának elemzése pedig egyértelműen arra utal, hogy a nem eurokomfort, retrográd pártokat preferálta az itt élő szlovákok többsége. Az ilyen finom jelzések is arra intenek, hogy a szlovák-magyar kapcsolatok perspektívái korántsem annyira ígéretesek, mint ahogy azt számos liberális gondolkodású szlovák és magyar értelmiségi szeretné hinni. Ezt a szerző az ún. 1938-as müncheni traumával is összefüggésbe hozza, ami azért érdekes, mert a párizsi békeszerződés maradéktalanul(sőt bizonyos értelemben a kárpótlást még túl is licitálva) elégtételt szolgált annak a szlovákságnak, amelynek első önálló állama Hitler egyik legmegbízhatóbb csatlósa volt. Petőcz dolgozatával valahogy összecseng Zuzana Poláčková történész tanulmánya (A szlovák-magyar kapcsolatok néhány uniós ország sajtójának és tudományos szakirodalmának tükrében), amely jól érzékelteti a feszültségeket, és mindenképp erénye az elfogulatlanság és az objektivitásra való törekvés. (Azt már csak zárójelben teszem hozzá, hogy a szlovákiai magyarság gondolkodásában vannak olyan latens elemek is,amelyekről a sajtó és a hivatalos politika nem tesz említést, illetve nem is tud róluk, pedig ezek egyértelműen az autonómia felé mutatnak.)
Ugyancsak ikertanulmánynak tekinthető Szinek Kénesy Marianna-Orbán Elvira-Juhász Attila Családtámogatás a szlovák közpolitikában és Mikóczy Ilona-Domonkos Lívia A nők társadalmi helyzete Szlovákiában című írása, amely sok adatra építve és az elmúlt időszakban hozott jogszabály, törvény és különböző minisztériumi döntések fényében vizsgálja a kérdést. A szlovákiai magyarság történetéhez is érdekes adalék Fedinec Csilla Magyar pártok a Kárpátalján a két világháború között c. dolgozata, amely egy olyan régióra is ráirányítja a figyelmet, amelyet még akkor sem emlegetünk kellő súllyal, amikor a két világháború közötti korszak Csehszlovákiájának kisebbségi viszonyairól esik szó. Mára a múlt század 20-30-as éveinek Kárpátaljája mintha a senkiföldjévé vált volna a szlovákiai magyar köztudatban. Három egzotikus témájú cikkre is érdemes időt szentelnie a folyóiratot lapozgatónak. Az első Márkus Éva Kisebbségi oktatás-a magyarországi németek c. írása, amely sok, számunkra általában nem ismert ténnyel és adattal szolgál. A másik dolgozat szerője Horbulák Zsolt (akiről a lap csak annyit árul el, hogy hírkódoló, de ez nekem szinte semmit nem mond, viszont többször találkoztam már jegyzeteivel egyetlen napilapunkban), írása pedig egy vélhetően felvidéki gyökerekkel rendelkező, magyar származású katona francia szolgálatban szerzett érdemeiről tudósít (Tóth Ferenc báró élete és munkássága). A harmadik cikket Kiss József írta (Az ideológiai sablonoktól a történelemértelmezés pluralizmusáig), és egy prágai doktorandus, Daniela Kolenovská tanulmányát ismertetei, amely a Soudbé dějiny c. folyóiratban jelent meg, és azt vizsgálja, hogyan változott a szovjet és orosz történelmi munkák Csehszlovákiával kapcsolatos szemlélete a második világháború után.
M. Pintér Tibor hírt ad egy nagyszabású vállalkozásról (Határtalan magyar nyelv-az első határon túli magyar nyelvváltozatokat tartalmazó strukturált magyar nyelvi korpuszról), amely beszámol arról a hatalmas és még nem lezárt gyújtő-és feldolgozó munkáról,amelynek célja számba venni az anyaországon kívül élő magyarok szókincsét és az élőbeszédben használt fordulatait.
A folyóiratban néhány recenziót is olvashatunk a közelmúltban megjelent könyvekről, Mészáros András a Filozófia c. szlovák szaklap 2006-os évfolyamát ismerteti, Juhász L. Ilona pedig a komáromi Etnológiai központ Jelek a térben című, a szakrális és nemzeti jeleinkről rendezett nemzetközi konferenciáról számol be.