A Fórum Társadalomtudományi Szemle negyedéves folyóirat idei 3. számában több tanulmány is foglalkozik az 1956-os magyarországi eseményekkel, elemzi a forradalom csehszlovákiai visszhangját. Kiss József egyfajta körképet vázol fel 1956 ősze Szlovákiaában c. dolgozatban, amely elsősorban pártdokumentumokon és korabeli újságcikkeken alapul, de hivatkozik néhány történeti összefoglalásra is, amelyek az 1989-es rendszerváltás után láttak napvilágot. A lap közli Szesztay Ádám A magyarországi kisebbségek az 1956-os forradalomban c. tanulmányát, amelyet Pozsonyban rendezett 1956 és Szlovákia c. tudományos konferencián is hallhattunk. Vajda Barnabás az 1956-os magyarországi forradalom véres eltiprását követő nemzetközi reakciókkal foglalkozik Csehszlovákia álláspontja a magyarkérdés ENSZ-vitájában 1956-1957-ben c írásában, amely korabeli ENSZ-dokumentumok alapján készült. A folyóirat közreadja András Károly Magyar kisebbség, szlovák többség c. tanulmányát,amely eredetileg külfödön jelent meg 1986-ban. Sok más érdekes és a szlovákiai magyar olvásók számára is tanulságos dolgozatot publikál a folyóiratban Juraj Marušiak A csehszlovákiai lengyel kisebbség helyzete (1956-1962) címmel, amely csak közvetve kapcsolódik a fenti témához, de fontos adatokkal egészíti ki a korszakkal kapcsolatos hiányos ismereteinket. Eléggé sajnálatos, hogy bár közel 65 évig egy országban éltünk a lengyel kisebbséggel, jóformán semmit sem tudunk róluk. Hasznos, sőt izgalmas Norbert Kmeť írása is,amely a katolikus egyház és a népi demokratikus állam viszonyát elemzi elsősorban Csehszlovákiában, de kitér lengyelországi és magyarországi vonatkozásokra is. A lap Dokumentumok rovatában 1956 szlovákiai magyar vonatkozású forrásai címmel több korabeli újságcikket, feljegyzést, dokumentumot és felhívást ismertet. A Műhely rovatban interjút olvashatunk Rainer M. Jánossal, a budapesti 1956-os Intézet igazgatójával.
A folyóirat egyéb tanulmányai közül kiemelném Mészáros András Nemzeti filozófia – hasonlóságok és különbségek a magyar és a szlovák filozófiatörténet írásban c. dolgozatát, amelynek szövege eredetileg a 2006. augusztus 25-én a Debrecenben rendezett VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson hangzott el. Folytatódik a lapban Gulyás László A magyar-szlovák határ kérdése a versailles-i békekonferencián c. tanulmánya, amelynek első részét az előző számban olvashattuk. A szerző rámutat arra, hogy a csehszlovák vezetők elsősorban Eduard Beneš, milyen körmönfont módon igyekeztek meggyőzni a nagyhatalmakat területi követeléseik jogosságáról, sőt olykor szándékosan képtelen igényekkel is felléptek, hogy az illetékesek végül-a nyugalom érdekében-engedményekre kényszerüljenek. Különösen a Csallóköz hovatartozása körül folyt késhegyre menő harc, és mint ismeretes, Masaryk maga is úgy vélte, hogy ez az akkoriban színmagyar terület Magyarországot illetné meg. Beneš azonban utólag kiforgatta Masaryk szavait, és úgy interpretálta azokat, mintha Masaryk másokra hivatkozva tett volna ilyen megjegyzést.
A folyóiratban két nyelvészeti dolgozat is olvasható Kožík Diana és Presinszky Károly tollából, a Könyvek rovatban pedig Zeman László ír Filep Tamás Gusztáv-G. Kovács László Rákos Péter 1925-2002 c. monográfiájáról.