Terepszemle – Fórum Kisebbségkutató Intézet | Fórum inštitút pre výskum menšín | Forum Minority Research Institute

Kérlek segíts az új filmünk elkészítésében! Támogasd Te is! »

Terepszemle

Megjelent a Fórum 2006/1. száma

A negyedéves társadalomtudományi folyóirat – ahogy azt már megszokhattuk – ezúttal is érdekes tanulmányokat közöl a szlovákiai magyarság múltjáról és mai helyzetéről. Ami az utőbbit illeti, elsősorban A szlovákiai adóreform 2004-ben és a Munkaerőmozgás a szlovák-magyar határ mentén c. dolgozatokra utalnék. Az egykulcsos adóra épólő szlovákiai reformkísérletről a négy fiatal szerző (ketten még egyetemi hallgatók) óvatos derűlátással ír, bár nem hallgatja el kifogásait sem. A sorok között a figyelmes és sokmindent megtapasztalt olvasó azért olyasmire is felfigyel, amire a szerzők talán nem is gondoltak. Nem célom az adóreformmal kapcsolatos saját véleményemet részletezni, hiszen ez jobbára szubjektív élményeken alapul, de a tanulmányban kissé háttérbe szorul a következmény, hogy a forgalmi adó egységesítésével lényegesen drágábbak lettek az alapvető élelmiszerek, a gyógyszerek és a szellemi alkotások, s ezt az adófegyelemmmel kapcsolatos, sokakat meglepő pozitív fejlemények sem ellensúlyozhatják.Ennek az adóreformnak egyértelműen a legtehetősebb vállalkozói rétegek az igazi nyertesei, a közalkalmazottak számára (miután ebben a szektorban a bérek nem követik az inflációt) jóformán alig hozott javulást. A másik említett tanulmányban elsősorban két régió pozitív fejleményeivel foglalkozik a négy fiatal kutató. A Duna két partján található területek közötti munkaerőmozgás már jóval a két szomszédos uniós ország csatlakozása előtt megkezdődött, s főleg a magyarországi munkavállalási lehetőségek jóvoltából valamelyest javított a szlovákiai munkavállalók helyzetén. Természetesen ilyen – jobbára egyirányú – mozgás végig a szlovák-magyar határ mentén megfigyelhető, de elsősorban a Csallóköz, valamint a Komárom és Párkány közötti vidék a kedvezményezettje. A Kassa melleti Királyhelmecen létesített ipari park viszont a magyarországi munkavállalók számára jelenthet vonzerőt, de itt – mint a tanulmányból megtudhatjuk – előbb a szlovákiai munkaerőpiac kínálatát igyekeznek hasznosítani, hiszen a keleti régiókban jóval magasabb a munkanélküliség és sokan szeretnének elhelyezkedni. A szerzők utalnak a negatívumokra is, elsősorban a határon át ingázó munkavállalók bizonytalan munkajogi helyzetére és kiszolgáltatottságára. Érdekes tanulmányt közöl Kocsis Aranka (Egy kisalföldi falu és a hatalom 1945-1948 között), aki a Komáromhoz közeli Martoson végzett kutatásainak és interjúinak az eredményeit adta közre. Egyfajta kortörténeti adalékként is felfoghatjuk a publikációt, amely a személyi sorsok tükrében nyújt hiteles képet a szlovákiai magyarokat sújtó háború utáni atrocitásokról és tesközelbe hozza mindazt, amit mások (elsősorban Vadkerty Katalin) a korabeli dokumentumok, rendeletek és összesített számsorok alpján tártak fel. Úgy érzem, nagyon sok hasonló kutatásra és tanulmányra lenne még szükség, talán minden érintett településen el kellene végezni ezt a vizsgálatot, mert úgy tűnik, hogy a nagy monográfiák önmagukban nem képesek meggyőzni a szlovák történetírást eddigi alibista magatartásáról. Jelelmző egyébként, hogy Vadkerty Katalin szlovákul is megjelent hármaskönyvéről érdemben alig írtak a szlovák vagy a cseh szakfolyóiratokban. Gecse Anabella (A szorgalmas falutól a virtuális Baracáig) egy másik pozitív módszerre szolgáltatott példát, amikor egy szlovákiai magyar településről készített kb. 100 évet átfogó (1900-tól napjainkig terjedő) történelmi hosszmetszetet. A tárgyalt időszakban ez a gömöri kisközösség fokozatosan átalalakult és leépült, s bár sorsa nem mondható tipikusnak, számos tanulságos következtetésre kínál lehetőséget. Akárcsak Simon Attial Az 1938-as községi választások Csehszlovákiában és a szlovákiai magyar politika c. tanulmánya, amely egy izgalmas történelmi helyzet eseményeit vizsgálja a későbbi fejlemények ismeretében. Írása egyben arra is figyelmeztet, hogy mennyi még a feltárásra váró fehér folt a szlovákiai magyarság történetében, s az ehhez hasonló dolgozatok csak segíthetik azt a vállalkozást, amelynek talán éveken belül megszületik a szlovákiai magyarság történetének korszerű összefoglalása. Érdekes Peter Zajac Közép-európai himnuszok, Lintner Anita Köznévi kódváltás a két háború közti csehszlovákiai magyar sajtó nyelvében és Vörös Ferenc Névkutatás és névföldrajz c. dolgozata is, Gaucsík István Gondolatok a szlovákiai magyar katolikusság szervezettségéről c. reflexiója pedig nyilván vitára serkenti majd az érintetteket.

KategóriaCikk