Történelmi mítoszok dőlnének le – Fórum Kisebbségkutató Intézet | Fórum inštitút pre výskum menšín | Forum Minority Research Institute

77 éve történt a tornaljai robbantás! Kérlek segíts Te is emlékezni, támogasd a filmünket »

Történelmi mítoszok dőlnének le

Történelmi mítoszok dőlnének le

A szlovák történelemszemlélet egyik alapkövét épp a szlovákiai magyarok kollektív bűnösségének elve képezi

Simon Attila történész, a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa, a Selye János Egyetem oktatója elmondta, Eduard Beneš 1940-től 1946-ig köztársasági elnökként előbb londoni emigrációjában, majd Prágában gyakorlatilag pótolva a hiányzó törvényhozói hatalmat, összesen 144 dekrétumot (rendeletet) bocsátott ki. Ezeket az 1946-os választások után a parlament visszamenőleg törvényerőre emelte.

Szláv nemzetállamot!

A 144 dekrétum egy része gyakorlatilag azzal foglalkozik, hogyan kell újraszervezni a háború utáni Csehszlovákiát, másik csoportja pedig a kassai kormányprogrammal összhangban megpróbál egyfajta szláv nemzetállamot teremteni. Ezek között 13 vonatkozik közvetlenül a szlovákiai magyarokra illetve németekre. A legfontosabb rendeletek között kell megemlíteni a 12/1945-ös elnöki dekrétumot, mely elrendeli a németek és magyarok mezőgazdasági vagyonának elkobzását, vagy a 33/ 1945-öset, mely állampolgárságuktól fosztja meg a szlovákiai magyarokat. Ezenkívül a rendeletek a belső áttelepítésekkel is foglalkoznak, vagyis kimondják, Dél-Szlovákiába a magyaroktól elkobzott földekre cseheket, szlávokat kell telepíteni. A történész szerint fontos megjegyezni, hogy a dekrétumok csupán egyik elemét képezték a szlovákiai magyarok II. világháborút követő jogfosztásának. Legalább ilyen fontosak voltak a Szlovák Nemzeti Tanács által kibocsátott rendelkezések, amelyek részben ugyanazt mondják ki, mint a Beneš-dekrétumok, és szintén a kassai kormányprogramban megfogalmazott szláv nemzetállami elképzelések megvalósítását szolgálták.

Ezen rendeletek értelmében kobozták el a korábban létezett magyar egyesületek vagyonát, hoztak létre népbíróságokat, amelyek háborús bűnösnek nyilvánították a magyarokat. Ezek alapján bocsátották el állásukból a korábban állami alkalmazásban álló magyarokat. „A köztársasági elnök rendeletei a szlovákiai magyarság egészét érintették, így mivel mindannyian az akkoriak leszármazottai vagyunk, mondhatjuk, hogy mindannyiunkra hatással vannak.” A rendeletek hatályosságát illetően a történész elmondta, egy részüket már a kommunista hatalom, más részüket pedig a bársonyos forradalom utáni törvényhozás eltörölte, megváltoztatta. Több rendelet azonban a mai napig hatályos, noha a gyakorlatban nincs alkalmazva. Ezért is fontos lenne a rendelkezések formai hatálytalanítása.

Bocsánatkérés, jelképes vagyoni kárpótlás

Simon Attila szerint a Beneš-dekrétumok és a Szlovák Nemzeti Tanács által kibocsátott rendeletek kérdésének megnyitása nem kérdőjelezi meg a II. világháború utáni rendezést: „Az én olvasatomban a téma megnyitásától maximum a kollektív bűnösség elítélésének kimondása, egy bocsánatkérés, illetve egy jelképes vagyoni kárpótlás várható el, ami nem érintené a háború utáni rendezést, így az államhatárok kérdését sem. Ezek a rendeletek nem foglalkoztak az államhatárokkal.” A szlovák közvélemény tiltakozása valószínűleg tájékozatlanságból fakad, az emberek nem tudják, miről van szó, véli a szakember, ezért a kérdés rendezéséhez egyfajta felvilágosításra is szükség lenne – enélkül a közvélemény könnyen áldozatul eshet a hazug politikai demagógiának. Simon szerint a Beneš-dekrétumok egyik nagy problémája az, hogy a kollektív bűnösség elvére épültek, ez az elv az Európai Unió jogrendjével összeegyeztethetetlen: „A gond, hogy a jelenlegi szlovák történelemszemlélet egyik alapkövét épp a szlovákiai magyarok kollektív bűnösségének elve képezi. Ha kimondanák ennek semmisségét, történelmi mítoszok sora dőlne össze kártyavárként. Ez pedig sok mindenkinek kínos lenne.”

Paroubek bocsánatot kért

A cseh kormány 2005-ben nyilatkozatot adott ki, melyben nyilvánosan megkövette azokat a szudétanémet antifasisztákat, akiket a világháború utáni Csehszlovákiában nemzetiségük miatt sérelem ért. Jiří Paroubek akkori miniszterelnök, Robert Fico személyes jó barátja Kocsis László Attilának, a csehországi nemzeti kisebbségek érdekeit védő Együttélés Politikai Mozgalom elnökének írt levelében hangsúlyozta, a bocsánatkérés nemcsak a német nemzetiség tagjaira vonatkozik. „Nyilvánvaló, hogy az állampolgárok e csoportjába tartoznak a magyar és a lengyel nemzetiségű állampolgárok is” – fogalmazott Paroubek.

KategóriaCikk