A tartalomból:
Simon Attila tanulmánya (Himnuszperek a két háború közötti Csehszlovákiában) levéltári és sajtóforrások alapján azt szemlélteti, milyen rendőrségi atrocitások és bírósági perek sújtották elődeinket, ha a magyar himnuszt énekelték (vagy hallgatták). Bajcsi Ildikó tanulmánya (Nyilasok Komáromban és környékén az első bécsi döntést követően) a nyilasok dél-szlovákiai szerepvállalásának részletes feltárásához nyújt adalékokat, ezen belül bemutatja a komáromi és a Komárom környéki nyilas mozgalom 1938 és 1945 közötti történetét. Gyurgyík László dolgozata (A szlovákiai magyarsághoz tartozók számának, arányának változása járások szerint a 2011. és a 2021. évi népszámlálás adatai alapján) a magyarlakta és a nem magyarlakta járásokban élő magyarsághoz tartozók számának, összetételének, típusainak eltéréseit is vizsgálja. Liszka József elemzése (A szóbeliségtől az írásbeliségig – és vissza?) részletesen ismerteti a neves folklorista, irodalomközvetítő és -fordító Albert Wesselski korai munkásságát. Nyelvi ideológiák kisebbségben címmel három szerző (Szabó Gergely, Szabó Nikolett és Kőszegi Áron) három szempontból, három területen és földrajzi térben (Katalónia, Csallóköz és Budapest) vizsgálja a nyelvi ideológiák kisebbségi kérdéskörét. Iványi Márton Pál tanulmánya (Nyilvános táblák és korlátok) arra mutat rá, miért fontosak a helyi, regionális vagy etnikai identitáson alapuló online mozgalmak, valamint ezek pozitív hatásaira: az állampolgári részvétel támogatására és a közösségi szolidaritás kifejezésére. Végül itt, a Tanulmányok rovatban találjuk Szalai Andrea dolgozatát (Az online ima kapcsolati rítusa roma közösségekben a pandémia idején), mely az online ima szerkezetét, funkcióját, intézményesülését és romani nyelvhasználatra gyakorolt hatását vizsgálja online terepmunka során gyűjtött adatok alapján.
A Közlemények rovatban Molnár Imre esszéje (Nyitva maradt egy ajtó. Apa(szocio)gráfia) olvasható, s második részével folytatódik Hadas Miklós monológsorozata, konkrétan ennek a mostaninak (Az élet vendégei vagyunk) munkatársunk, Vataščin Péter a főszereplője.
A Könyvek rovatban Somorjai Ádám recenziója Keresztes Veronika A Pozsonyi Jogakadémia története (1777–1914) c. könyvéről, valamint Bodnár Krisztiáné a Ress Boglárka szerkesztette, Ibolyától krizantémig 1867–1920 c. tanulmánykötetről.
A lapszám napokon belül a Szemle weboldalán teljes terjedelmében hozzáférhető lesz.
