A tanulmányok rovatát Öllös Lászlóé nyitja (A támogatás értelme). Gaučík István tanulmányának címe: Nemzetállam-építés a gazdaságban. Etnikai homogenizálás, vagyonátrendezés és intézményi kapacitásvesztés Csehszlovákiában (1945–1948). Második, befejező része olvasható Hushegyi Gábor munkájának: A Prágai Magyar Hírlap (1922–1938) képzőművészeti tartalmáról. N. Tóth Anikó dolgozata a Grendel-opus utóéletét veszi számba. Szakál Imre és Fedinec Csilla: „…csak az ügy imádása.” címmel a Ruszka Krajna emigráns kormányzótanácsának történetét (1918–1921) dolgozza fel. Kisebbségi magyar iskolák nyelvi tájképe a háborús Ukrajnában – ez Váradi Krisztián tanulmányának címe. Végül Klamár Zoltán zárja a tanulmányok sorát (Egy Galga menti jelenségről, majdnem dióhéjban).
A Közleményekben Baki Attila: A pozitív magyarságfogyás oklevele. Fikció és valóság: Terbegec falu és a Nagykürtösi járás huszonöt települése magyarságának esete néhány demográfiai adattal; Liszka József: Folyóparton talált gyermek. A folklórkutató Ipolyi Arnold mint a folklórkutatás tárgya és Samu István: „Kis-moszkvai úton” lévők. Gúta oláhcigány közösségének integrációs folyamata (2001–2025).
A tudós magánya. Horbulák Zsolttól (1972–2026) a Nekrológban Gaučík István búcsúzik.
A Könyvek rovatban két recenzió olvasható: Csehy Zoltáné (Benyovszky Krisztián: Fordított névsorolvasás c. kötetéről) és Polgár Anikóé, aki Zsadányi Edit könyvét (Megszólal az alárendelt? A kiszolgáltatottak történetmondása 20–21. századi irodalmi művekben) mutatja be.
