Bagoly mondja

A Bagoly mondja, a Fórum Kisebbségkutató Intézet tudományos podcastje. Egy podcast, amelyben felvidéki magyar tudósok beszélnek kutatásaikról, eredményeikről, könyveikről közérthetően és érdekesen. Egy műsor, amelyből kiderül, hogy mivel is foglalkoznak a szlovákiai magyar történészek, etnológusok, szociológusok, irodalomárok s más tudományágak képviselői.

Apple PodcastsSpotifyGoogle Podcasts

 

A légy- és szúnyogmentes világ, vagyis a rovarok nélküli élet ugyan sokak számára vonzó lehet, de a rovarok pótolhatatlan élőlényei a földi élővilágnak. és nem csupán az ember nézőpontjából hasznosnak tűnő méhek vagy katicabogarak, de még az olyan a „kártékony” rovarok is, mint pl. a lótetű. Arról, hogy mit kell úgy általában tudni az ízeltlábúak......
Simon Szabolcs a Selye János Egyetem docense már évtizedek óta kutatja a dél-szlovákiai kétnyelvűséget és a kisebbségi nyelvhasználatot. A Bagoly mondja új adásában az utóbbi években végzett kérdőíves kutatásai tapasztalatairól beszél, és közben olyan jelenségeket is érint, mint az identitás és a nyelvhasználat összefüggése, vagy az, miért van több magyar anyanyelvű egyén Szlovákiában, mint magyar......
A 19. századtól kezdődően a nemzetek közötti harc határozza meg a világunkat. A Bagoly mondja új adásából kiderül, hogy miért van ez, és hogyan lehetne elérni a nemzetek közötti megbékélést. A Fórum intézet igazgatója, Öllős László azonban nem csak általánosan beszél témáról, de foglalkozik azzal is, hogy érinti mindez a szlovákiai magyar közösséget. Öllös László (1957) A......
A Selye János Egyetem irodalomtudósa nemrég kapta meg a Magyar Tudományos Akadémia Arany János Fiatal Kutatói Díját. A vele készített podcastból megtudhatjuk, hogy mi az a Doboz-tankönyv, milyen az élményalapú irodalomoktatás és kiderül az is, miért fontos a kortárs populáris irodalom tanítása az olvasóvá nevelés folyamatában.  Baka L. Patrik (Brno, 1991) Arany János-díjas irodalmár, a Selye János Egyetem oktatója,......
Az 1956-os magyar forradalom a huszadik századi nemzeti történelmünk kiemelkedő eseménye, amelyhez Csehszlovákiának és az ott élő magyaroknak látszólag csak kevés köze volt. Valójában azonban a forradalom erőteljesen érintette Csehszlovákiát is, a csehszlovák párt- és állami vezetés mindent megtett annak elfojtásáért, a felvidéki magyarok pedig hatalmas figyelemmel és nagy rokonszenvvel figyelték a magyarországi eseményeket. A......
A Bagoly mondja legfrissebb adásának vendége a testünkben és a természetben zajló biológiai, genetikai folyamatok molekuláris alapjait, az öröklődéssel kapcsolatos alapvető kérdéseket tanulmányozza. Tóth Tar Éva molekuláris biológus, a komáromi Selye János Egyetem Biológia Tanszéke adjunktusa egyebek mellett az örökletes genetikai betegségek gyógyításáról, a természettudományi tárgyak oktatásának kérdéseiről és a tudományellenesség vírusáról is mesél a Fórum Intézet podcastjében. Tóth Tar Éva (1985) molekuláris biológus. Zselízen született, a......
Az utóbbi évtizedekben egyre többet tudni arról, hogyan viselkedtek a vörös hadsereg katonái az általuk „felszabadított” országok területén. Azt azonban, hogy milyen tapasztalatokat szereztek a mai Dél-Szlovákia térségének lakói 1944 végén, 1945 elején az orosz katonákról máig az elhallgatás homálya fedi. Podcastunk új részében Körös Zoltán, a Fórum Intézet kutatója az általa készített oral history......
A transzkulturalizmus jelensége a modern irodalomtudomány egyik gyakran hangoztatott fogalma, amely egyaránt magába foglalja a bilingvis szerzőket, a külföldön élő írókat, a többnyelvűséget és a többkultúrájú műveket. Vagyis olyan jelenségeket, amelyek a mai korban egyre több embert érintenek, egyre jellemzőbbek lesznek a világunkra. Podcastunk új adásában Rácz Vince többek között arról is kérdezte a téma......
Összeesküvéselméletek vagyis konteók régen (már az ókorban) is voltak, de – legalább is a tudomány szerint – a mai konteók más jellegűek. Bár a podcastban az is szóba kerül, hogy mi váltja ki a konteók létrejöttét, a beszélgetés apropóját azonban egy a visegrádi országokban a témában lebonyolított nemzetközi kutatás eredményei adják. Ennek kapcsán szóba kerülnek......
Don Juan nevének hallatára mindenkinek a nőcsábász alakja ugrik be, még azoknak is, akik nem olvastak egyetlen Din Juan történetet és nem hallották sohasem Mozart csodálatos operáját. A bagoly mondja 2. évfolyamának első adásában Mészáros András filozófust arról kérdezzük, hogy a ún. irodalmi archetípusok között milyen helyet foglal el Don Juan alakja, honnan ered-e motívum......

A beszélgetéseinkkel kéthetente jelentkezünk.

A Bagoly mondja podcast műsorvezetői a következők: Nagy Ildikó, Vataščin Péter és Csanda Gábor. A somorjai székhelyű Fórum Kisebbségkutató Intézet célja a szlovákiai magyar társadalom jelenének és múltjának tudományos igényű kutatása. Az intézet az itt folyó történeti, etnológiai, szociológiai és más kutatások mellett nagy hangsúlyt helyez a szlovákiai magyarok írott, képi és szóbeli emlékeinek dokumentálására és digitalizálására.

Nagy Ildikó (1952). Péchy Blanka-díjjal és Szabad Sajtó-díjjal kitüntetett újságíró. 1975-től 1992-ig a Csehszlovák Rádió magyar adásának volt a szerkesztője, majd 10 éven keresztül a Magyar Rádió pozsonyi tudósítója. 2006-tól 2008-ig a Pátria Rádió igazgatója, 2008-tól 2018-ig pedig a Szlovák TV és Rádió tanácsának a tagja volt.

Vataščin Péter (1987). Etnológus, újságíró. 2012-től máig több vajdasági magyar médium állandó munkatársa, 2017-től pedig a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjának kutatója. 2019-től az Új Szó napilap komáromi tudósítójaként is dolgozik.

Csanda Gábor (1963). Szerkesztő, kritikus, műfordító, 2010-től a Fórum Társadalomtudományi Szemle szerkesztője. Korábban a Csehszlovák Rádió magyar adásának, az Irodalmi Szemlének, a Kalligramnak, a Vasárnapnak és az Új szónak volt szerkesztője, öt évig a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen oktatott.

A podcastet a Kisebbségi Kulturális Alap támogatja.