Bagoly mondja

A Bagoly mondja, a Fórum Kisebbségkutató Intézet tudományos podcastje. Egy podcast, amelyben felvidéki magyar tudósok beszélnek kutatásaikról, eredményeikről, könyveikről közérthetően és érdekesen. Egy műsor, amelyből kiderül, hogy mivel is foglalkoznak a szlovákiai magyar történészek, etnológusok, szociológusok, irodalomárok s más tudományágak képviselői.

A magyar irodalom népszerűsítése Szlovákiában

A Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézetének igazgatója, Görözdi Judit többek között a kortárs magyar prózairodalom szlovákiai fogadtatásával is foglalkozik. A műfordításokról és arról, hogyan viszonyul a szlovák olvasóközönség a magyar irodalomhoz, Csanda Gábor kérdezte őt.Görözdi Judit (1968) – irodalomtörténész, műfordító. Elsősorban a kortárs magyar irodalommal és annak szlovákiai recepciójával foglalkozik. Monográfiát írt Mészöly Miklós munkásságáról,......

A jogfosztottság előzményei és lefolyása

Angyal Béla már évtizedek óta kutatja a szlovákiai magyar társadalmat, annak történetét, néprajzát. A Bagoly mondja podcastban az utóbbi években a csehországi levéltárakban folytatott kutatásai nyomán arról beszél, hogyan történt a szlovákiai magyarság jogfosztásának előkészítése és hogyan viszonyult ehhez a csehszlovák politikai és társadalmi elit. Angyal Béla (1958) – történész, etnográfus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet......

Európai identitás

Az Európai Unió döntéshozatali rendjének alapproblémája, hogy nem létezik európai démosz. Nincsen európai nép, a tagországok polgárjai nem alkotnak egy kulturálisan összeforrott, egymást értő, ismerő és értékelni képes politikai közösséget. A könyv, amelyikről szó van, arra tesz kísérletet, hogy az ilyen közösség létrejöjjön. Egy olyan sajátos modellt vázol fel, amelyik ezt lehetővé teszi. Erről beszélget......

Szent-Ivány József, a művelődésszervező

Szent-Ivány József a két háború közötti szlovenszkói magyar világ kiemelkedő jelentőségű képviselője volt, s tevékenysége meghatározta a korabeli szlovenszkói magyar politikát, művelődést, újságírást, sportéletet. Ebből a sokféle tevékenységből Tóth László a Bagoly mondja podcast új adásában a művelődés- és irodalomszervező, illetve a lapalapító Szent-Ivány alakját mutatja be. Tóth László (1949) – József Attila-díjas költő, szerkesztő,......

Magyar képviselők a pártállami csehszlovák parlamentben

Lőrincz Gyula, Fábry István, Dénes Ferenc – három szlovákiai magyar személyiség, akik amellett, hogy magas párttisztségeket töltöttek be, egyben a csehszlovák parlament képviselői is voltak. De mit tettek a parlamentben és mi volt a szerepük azoknak a további magyar képviselőknek, akiknek a nevét akkor sem nagyon lehetett ismerni, mára viszont teljesen a feledés homálya borult......

Papok a vádlottak padján

A második világháború utáni szlovákiai népbíróságok egyik célja minél több magyar háborús bűnössé nyilvánítása volt. Ennek során számos református papot is megvádoltak és bíróság elé állítottak. A népbíróság működéséről és arról, milyen vádakkal vádoltak meg református lelkészeket és milyen ítéleteket hoztak ellenük, Csanda Gábor beszélget Simon Attila történésszel. Simon Attila (1966) történész. A Magyar Tudományos......

Emlékjelek

L. Juhász Ilona Dél-Szlovákiában, de Európa más tájain utazva már több mint két évtizede dokumentálja az út menti emlékjeleket: az első vagy második világháborús emlékeket éppúgy, mint az utóbbi évek baleseteiben elhunyt áldozatok ún. haláljeleit. Erről a tevékenységéről és az emlékjelekről beszélget vele a Bagoly mondja legújabb adásában Nagy Ildikó. L. Juhász Ilona (1960) etnológus, a......

Mit rejtenek az ŠtB iratai a szlovákiai magyarokról?

Az ŠtB-ről, vagyis a csehszlovák állambiztonsági szolgálat tevékenységéről már mindenki hallott. Arról azonban kevés szó esik, hogy a titkosszolgálat kikkel működött együtt és kiket figyelt meg a szlovákiai magyarok közül. Többek között erről is beszélget Nagy Ildikó a Bagoly mondja podcast legújabb adásában Bukovszky László történésszel, a Nemzeti Emlékezet Intézete levéltárának volt igazgatójával. Bukovszky László......

Márkanevek és fajtanevek kétnyelvű környezetben

Márka- és fajtanevekkel naponta találkozunk. És mivel ezek gyakran nem magyar megnevezések, a szlovákiai magyar nyelvhasználatban ezek sajátos pozíciót töltenek be. Erről és nyelvhasználatunk egyéb sajátosságairól Csanda Gábor beszélget Misad Katalin nyelvésszel. Misad Katalin (1961) nyelvész, a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének tanszékvezető docense, a Gramma Nyelvi Iroda munkatársa. Fő kutatási......

A társadalmi bizalom – az összetartó társadalom alapköve

A társadalmi bizalom – az összetartó társadalom alapköve A társadalmi bizalom témája elsőre elvontnak tűnhet. A Bagoly mondja podcast következő adásából, amelyben Mrva Marianna beszél a témáról, azonban kiderül, hogy amikor a társadalmi bizalomról beszélünk, valójában napjaink legégetőbb kérdéseit érintjük: a társadalmon belüli szolidaritás kérdésesét, a politikai intézményrendszer iránti bizalmatlanságot, vagy épp az összeesküvéselméletek terjedését. ......

A beszélgetéseinkkel kéthetente jelentkezünk.

A Bagoly mondja podcast műsorvezetői a következők: Nagy Ildikó, Vataščin Péter és Csanda Gábor. A somorjai székhelyű Fórum Kisebbségkutató Intézet célja a szlovákiai magyar társadalom jelenének és múltjának tudományos igényű kutatása. Az intézet az itt folyó történeti, etnológiai, szociológiai és más kutatások mellett nagy hangsúlyt helyez a szlovákiai magyarok írott, képi és szóbeli emlékeinek dokumentálására és digitalizálására.

Nagy Ildikó (1952). Péchy Blanka-díjjal és Szabad Sajtó-díjjal kitüntetett újságíró. 1975-től 1992-ig a Csehszlovák Rádió magyar adásának volt a szerkesztője, majd 10 éven keresztül a Magyar Rádió pozsonyi tudósítója. 2006-tól 2008-ig a Pátria Rádió igazgatója, 2008-tól 2018-ig pedig a Szlovák TV és Rádió tanácsának a tagja volt.

Vataščin Péter (1987). Etnológus, újságíró. 2012-től máig több vajdasági magyar médium állandó munkatársa, 2017-től pedig a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjának kutatója. 2019-től az Új Szó napilap komáromi tudósítójaként is dolgozik.

Csanda Gábor (1963). Szerkesztő, kritikus, műfordító, 2010-től a Fórum Társadalomtudományi Szemle szerkesztője. Korábban a Csehszlovák Rádió magyar adásának, az Irodalmi Szemlének, a Kalligramnak, a Vasárnapnak és az Új szónak volt szerkesztője, öt évig a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen oktatott.

A podcastet a Kisebbségi Kulturális Alap támogatja.