A két világháború közötti és a második világháború utáni időszak szlovákiai magyar és magyarországi tankönyvei néprajzi vonatkozásainak összehasonlító vizsgálata

A két világháború közötti és a második világháború utáni időszak szlovákiai magyar és magyarországi tankönyvei néprajzi vonatkozásainak összehasonlító vizsgálata

A magyar nyelvterület népi kultúrája nyilvánvalóan mind vertikálisan (társadalmi rétegekre, csoportokra bonthatóan), mind horizontálisan (kisebb-nagyobb földrajzi, táji egységeket alkotva) a maga tagoltságában is bemutatható. Ez a tagoltság az első világháborút követő területi átrendeződések nyomán tovább bonyolódott. A nyelvészek ezt a folyamatot szétfejlődésnek nevezik. Hasonló szétfejlődésről az utódállamok magyarsága kultúrája vonatkozásában általában is beszélhetünk. Nyilvánvaló, hogy ennek a szétfejlődésnek egyik legfontosabb indikátora, mozgatórúgója az iskolai oktatás lehetett. Főleg az identitást is érintő tantárgyak (irodalom, anyanyelv, történelem, honismeret, földrajz, ének-zene stb.), illetve a praktikus ismereteket nyújtóak (mezőgazdasági, kézművességi, háztartási stb. alapismeretek) anyaga, illetve annak egy része, a prezentálás szemléletmódja jelenthetett olyan különbségeket a szlovákiai magyar és a magyarországi oktatásban, amelyek kihatással voltak / lehetettek az egész mindennapi életre is (ezeket a vonatkozásokat nevezem most néprajzi vonatkozásoknak). Jelen projektum célja az volt, hogy egy mélyfúrás-jellegű kutatást végezzünk, első sorban a Bibliotheca Hungarica és a budapesti könyvtárak állományaira támaszkodva. Célunk volt megvizsgálni az 1920 és 1945 közötti fellelhető magyar tankönyvek néprajzi vonatkozásait a Szlovákiában és Magyarországon használatban levőek viszonylatában. Mivel viszonylag nagy mennyiségű anyagról van szó, metszetekben volt célszerű vizsgálni a kérdést. A budapesti OSZK állományából és a somorjai Bibliotheca Hungarica állományából összesen harminchárom tankönyvet sikerült áttekinteni és elemezni.

A 2014-ben megkezdett kutatás folytatásaként (akkor az 1918–1945 közötti tankönyvek szelektált áttekintésére került sor) a további cél az volt, hogy legalább bizonyos időbeli metszetekben (az 1950-es, az 1970-es, az 1990-es évek tankönyvei) megvizsgáljuk a magyar tankönyvek (elsősorban olvasó, irodalom, történelem és honismeret könyvek) néprajzi vonatkozásait a Szlovákiában és Magyarországon használatban levőek viszonylatában.

CímkézveDokumentációs tevékenység / Kézirat előkészítése / Publikáció
Kezdés éve2014-01
Befejezés éve2015-12
RészlegEtnológiai Központ
ProgramvezetőLiszka József
Eddigi eredmények
  • Liszka József: Hol ringtak a bölcsők? Kérdések és válaszkísérletek a Kőműves Kelemenné balladájával kapcsolatban. Fórum Társadalomtudományi Szemle 16, 2014/1, 3–32. p.
  • Liszka József: A Kőműves Kelemenné ballada változatai a szlovákiai magyar tankönyvekben. Tanulságok és problémafelvetés. Eruditio–Educatio 9, 2014/4, 33–42. p.
  • Liszka József: Újabb adatok, gondolatok „a szívétől megfosztott leány” balladájához. In „Kívül aranyos, belül irgalmas…” Tanulmányok Erdélyi Zsuzsanna emlékére. Balassagyarmat: Magyar Nemzeti Múzeum Palóc Múzeuma 2018, 251–264. p.