A hosszú távú projektum, amely a szlovákiai magyarok mindennapi kultúrájának egy fontos szeletébe, annak változásaiba enged bepillantást, különféle címek alatt futott (A társadalmi érintkezések helyei Komáromban és környékén; A társadalmi érintkezések helyei Dél-Szlovákiában 1918-tól napjainkig), de eredményei végső soron összegződtek. A kutatás tárgya egyrészt a tér és idő szakralizációja 1918-tól napjainkig (Baranyovics Borisz, Bendíkné Szabó Márta, Gecse Annabella, L. Juhász Ilona, Liszka József, Psenák Emese), továbbá az átmeneti rítusok, naptári és társadalmi ünnepek 1918-tól napjainkig (Bendíkné Szabó Márta, L. Juhász Ilona, Viga Gyula), illetve az építkezés, lakásbelső, a gazdálkodás változásai résztémák vizsgálata zajlott (Liszka József, Turcsányi Dániel, Viga Gyula), nagyjából lefedve az egész, magyarok (is) lakta Dél-Szlovákia területét. Ezek egyrészt könyv- és levéltári előmunkálatok (a budapesti Országos Széchényi Könyvtárban, a Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattárában, a komáromi Duna Menti Múzeum könyvtárában, a komáromi Járási Levéltárban, helyi, önkormányzati archívumokban stb.), illetve terepkutatások voltak (főleg Érsekújvár, Komárom, Léva, Ipolyság, Rimaszombat, Rozsnyó, Királyhelmec és környéke). A kutatások hangsúlyozottan figyelték az ún. népi és magas kultúra kapcsolódási pontjait, kölcsönhatásait, azokat a hatásokat, amelyek például a különféle ünnepeknek (az átmeneti rítusoknak, illetve főleg a különféle egyházi ünnepekhez, jelesen az úrnapi körmenethez, a különféle szakrális terekhez kapcsolódóaknak) a mindenkori hatalom részéről való befolyásoltságát jelenti. Hasonlóan fontos szempont volt az impériumváltások és a társadalmi berendezkedés változásai (1918, 1938, 1945, 1948, 1989) hatásainak rögzítése az egyes társadalmi csoportok kultúrájában, főleg ünnepeiben, a köztéri szimbólumok által is meghatározott térhasználatában.