A kutatás célja a két háború közötti szlovákiai magyar aktivizmus teljes forrásanyagának a feltárása és az eredmények elemzése, amelyek kapcsán többek között olyan kérdésekre kívánok választ kapni, hogy milyen volt a magyar aktivizmus társadalmi háttere, miben különbözött a hasonló szudétanémet mozgalmaktól és fel kívánom tárni az aktivista politikai pártok törtnetét is.
A forrásfeltárás elsősorban a primér levéltári források felkutatását illetve a korabeli sajtó vizsgálatát fogja jelenteni. A kutatás szempontjából várhatóan a prágai Cseh Nemzeti Levéltár belügyi iratanyagokat tartalmazó fondjai, a Csehszlovák Agrárpárt és a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt fondjai bizonyulhatnak a legfontosabbnak.
Hasonló jelentőséggel bírhatnak a pozsonyi Szlovák Nemzeti Levélár belügyi anyagokat tartalmazó fondjai is. A két nemzeti levéltáron kívül kutatni kívánom a prágai T.G. Masaryk levéltárat, a prágai parlamenti levéltárat, illetve a Köztársasági Elnöki Iroda levéltárát is, valamint a dél-szlovákiai járási levéltárak anyagait is. A szlovákiai magyar aktivista sajtó a kormányzati támogatásnak köszönhetően meglehetősen színes volt. Ezek közül elsősorban a következő lapokat kívánom feldolgozni: Reggel, Magyar Újság, Csehszlovákiai Népszava, Népújság, Köztársasági Földműves.
A kutatás részeredményeit konferenciákon és tanulmányokban kívánjuk ismertetni majd 2012-ben egy tudományos monográfiában összefoglalni.

A kutatómunkám során három ország (Magyarország, Szlovákia, Csehország) közel két tucatnyi intézményében (levéltárakban, könyvtárakban, tudományos intézmények archívumaiban) folytattam kutatásokat, amelyek eredményeként a megjelölt téma viszonylag gazdag forrásanyagát sikerült összegyűjtenem. Viszonylag kevesebb sikert hoztak a levéltári kutatások, ám annál gazdagabb anyaggal jutalmazott meg a korabeli sajtó (összesen 36 napi- és hetilap sok-sok évfolyamát átnézve), amelyet leginkább az OSZK-ban illetve a pozsonyi Egyetemi Könyvtárban kutattam. Ennek köszönhetően a kutatási céljaimban megjelölt célkitűzéseket sikerült megvalósítanom. Feltártam a szlovákiai magyar aktivista pártok történetét, elvégeztem a magyar és a német aktivizmus összehasonlítását, foglalkoztam az aktivizmus társadalmi okaival és hatásával.
A kutatások eredményeit az alábbi publikációkban jelentettem meg: 1. Zabudnutí aktivisti. Príspevok k dejinám maďarských politických strán v medzivojnovom období.[Az elfejejtett aktivisták. Adalékok a két háború közötti szlovákiai magyar pártpolitikához]. Historický časopis, 2009, 3. sz. 511-530. 2. Simon Attila: „… a magyar nép ebben a köztársaságban lett nemzetté…”. A két világháború közti kormánytámogató (aktivista) szlovákiai magyar politika viszonya Trianonhoz és az első Csehszlovák Köztársasághoz. Limes, 2010, 4, 17–30. 3. Simon Attila: Budapest, Moszkva és Prága bűvkörében. A szlovákiai magyar politika alternatívái – az aktivizmustól s budapesti politikáig – a két világháború között. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2011, 1.sz. 13–23. 4. Provládna maďarská politika v medzivojnovom Československu (1918–1929). In Gabzdilová, Soňa a kol.: Vybrané aspekty postavenia maďarskej minority na Slovensku v rokoch 1918–1929. Košice, Spoločenskovedný ústav SAV, 2011, 69-90. p. ISBN 978-808952037. 5. Aktivistické pokusy v maďarskej politike na Slovensku v dvadsiatych rokoch dvadsiateho storočia. Fórum spoločenskovedná revue, 2013, 116-140. ISSN 1335-4361. 6. Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2013. ISBN 978-80-8101-467-3

A SZ Kulturális Minisztériuma