Az l968-as szovjet katonai megszállás hatása a (cseh)szlovákiai magyarok mindennapi kultúrájára és a szövegfolklórjára

Az l968-as szovjet katonai megszállás hatása a (cseh)szlovákiai magyarok mindennapi kultúrájára és a szövegfolklórjára

A kutatás célja az volt, hogy ismereteket szerezzünk arról, milyen hatással volt az 1968-as szovjet katonai megszállás a kutatott magyarlakta települések lakóinak életére, a szöveges folklór műfajában milyen történetek maradtak fenn ebből az időszakból, milyen tárgyi emlékeket őriznek a helyi lakosok, milyen volt a kapcsolat a megszállókkal stb. Fontosnak tartottuk annak vizsgálatát is, hogyan fogadták a magyar nemzetiségű lakosok, hogy Magyarország is csatlakozott Csehszlovákia megszállásához.  A projektum vezetője, valamint a kutatás egyik résztvevője és felelőse, L. Juhász Ilona kidolgozott egy útmutatót a kutatásban résztvevők számára, valamint az év folyamán koordinálta a kutatást. A külső munkatársak részéről felmerülő kérdésekben szakmai tanácsokkal adott.

A kutatás Dél-Szlovákia különböző régióiban valósult meg 3 külső munkatárs közreműködésével:

  • a gömöri Rudnán, Csucsomban, Szilicén és Rozsnyó járási székhelyen (L. Juhász Ilona)
  • Párkányban és Párkánynánán (Baranyovics Borisz)
  • Bélyben (Bodrogköz), valamint részben Ágcsernőn és Tiszacsernőn (Turcsányi Dániel)
  • az Érsekújvári járásbeli Ebeden (Vataščin Péter) és Bélán (Psenák Emese)

A kidolgozott támpontok alapján sor került különféle nemű és életkorú adatközlők megszólaltatására. A kutatás során több mint 60 hosszabb és rövidebb interjú készült és sikerült fényképanyagot is gyűjteni. Baranyovics Borisz több, a megszállás időszakából a szovjet katonáktól származó tárgyról is készített felvételeket. Mivel a kutatás eredményeit egy kötetben kívánjuk összegezni, mindenképpen szükség van a gyűjtés folytatására, illetve a helyszínek kibővítésére a rozsnyói járásbeli Szilice településsel, ahol egy rudnai adatközlő elmondása szerint fizikai konfliktusra is sor került a megszálló magyar katonák és a helyi lakosság között. Meg kell még említeni a rozsnyói megszálláshoz kapcsolódó egyik konkrét eseményhez kötődő történet (a szovjet katonák lövöldözése a Kras szálló mellett) változatainak gazdag gyűjteményét, valamint az 1968-as rozsnyói eseményekkel kapcsolatos képanyagot is. Sikerült olyan személyekre bukkanni, akik házasságot kötöttek a Rozsnyón állomásozó szovjet katonákkal. Az Ebeden végzett kutatás viszont a település marginális szerepe okán volt figyelemre méltó, ugyanis ezekből a visszaemlékezésekből az derül ki, hogy az emberek szinte teljesen passzív, illetve közvetett szemlélői voltak az eseményeknek. Időközben leírásra kerültek a 2017-ben készült interjúk, s ezekből összeállítottunk egy válogatást, amely az Etnológiai Központ Évkönyvének jubileumi, huszadik számában közöltünk. Jelenleg (2019) a felhalmozott anyag kötetté összeállítása zajlik.

CímkézveDokumentációs tevékenység / Kézirat előkészítése / Publikáció / Kutatás
Kezdés éve2017-01
Befejezés éve2019-12
RészlegEtnológiai Központ
ProgramvezetőL. Juhász Ilona
RésztvevőkBaranyovics Borisz, Psenák Emese, Turcsányi Dániel, Vataščin Péter
Eddigi eredmények
  • Juhász Ilona összeáll.: Az 1968-as események a szlovákiai magyarok emlékezetében. Acta Ethnologica Danubiana 20 (2018), 249–282. p.