A Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának éves konferenciája

Kisudvarnokon tartotta 2013. november 16-án a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala a hatodik éves konferenciáját. A konferencia programját jeles előadókkal több témakör alkotta: esélyegyenlőség, gazdaság, a kis iskolák helyzete, a Kormányhivatal Kisebbségi Bizottságában történtek, a kisebbségi támogatási rendszer átalakítása. A rendezvényen került sor a Civil Díj átadására, amelyet ebben az évben a vágsellyei Pázmány Péter Alapiskola és Óvoda kapott. A konferencia megvitatta a Memorandum 2013 c. dokumentumot, amelynek a végső változatát a napokban közzétesszük.

Az elkövetkező évben a Kerekasztal tagszervezeteinek száma 129 lesz, ennyien jelentkeztek be az informális szerveződésbe. A szervezet egyik lebonyolító intézménye elsősorban a szakmai háttérmunka terén a Fórum Kisebbségkutató Intézet.

A Kerekasztal 2013/2014-es évi munkájában százhuszonkilenc civil szervezet vesz részt. A Kisudvarnokon tartott éves konferencia legfőbb témái Dél-Szlovákia gazdasági fellendülése, a nők és gyermekek esélyegyenlősége, valamint a kisebbségi kultúra finanszírozása és jogállása volt.

Tokár Géza, a Kerekasztal szóvivője nyitóbeszédében megköszönte a lelkesedést és az önzetlen segítséget mind a Kerekasztal tevékenységében segédkező aktivistáknak, mind a tagszervezeteknek. „Közösségünk fennmaradása elsősorban a helyi szinten aktív, fáradhatatlanul dolgozó, energiájukat és szabadidejüket a régiók, falvak, városok, kisközösségek szolgálatába állító személyektől, egyénektől, társulásoktól függ. Az ő munkájukat és elszántságukat méltatlanul ritkán értékelik és köszönik meg” – mutatott rá Tokár.

Véleménye szerint, ahhoz hogy gyarapodjunk, civil szervezetekre és lelkes aktivistákra van szükség. A szóvivő értékelése szerint az Alapdokumentum elfogadását egy éve enyhe optimizmus, helyenként pedig egészséges kétkedés jellemezte, az idő pedig azt mutatja, szükséges tartalommal megtölteni az egyes pontokat és alaposan el kell gondolkodni az érdekérvényesítés módszerein is. „Nem elég csak azt tudnunk, hogy mit akarunk, hanem azt is látni kell, hogyan akarjuk mindezt elérni” – fejtette ki Tokár, aki szerint a civil szervezeteket magyarságuk és a kormány központosítási, kritikát nem ismerő törekvései miatt is nyomás éri. A Kerekasztalnak is nagy a felelőssége a helyzet megváltoztatásában.

Tokár kijelentette, politikai síkon lehet a legegyszerűbben kiszámlázni, mit kell tenni – jó jelöltekre kell szavazni, többek között az egy hét múlva esedékes megyei választásokon is, ahol világosan látszanak az alternatívák, hogy ki a jobb jelölt és kit kell támogatni. „Elérkeztünk a tizenkettedik órába, a közösségnek sikerélményre, közös fellépésre, s ami még fontosabb, hatékony fellépésre van szüksége a minket érintő ügyekben” – zárta a beszédét Tokár.

A napirendi programok előtt Berényi József, a Magyar Közösség Pártja elnöke kért szót, aki a közelgő megyei választások második fordulója kapcsán elmondta: nem kampányolni érkezett, hanem felhívni a figyelmet a választásokra és azok tétjére. “Nagyra tartom a Kerekasztal munkáját, az itt ülők szava vitathatatlanul befolyásolja az ország hangulatát és hozzáállását. Egy nagyon komoly felvidéki koordinatív szervezetről van szó, aminek a politika kapcsolatát nem akarom itt vitatni. A rombolás kormányszinten erőteljesen zajlik, közösségünk súlya, a megítélése jelentősen változna, ha a megkezdett utat jövő héten is folytatni tudnánk. A célom az, hogy tegyük félre az ellentéteket, és gondoljunk arra, hogy egy megválasztott megyeelnök mennyire megváltoztatná a hangulatot a közösség jövőjére nézve.” -mondta Berényi.

A Kerekasztal szóvivője bemutatta a Kerekasztal bizottságainak éves munkáját is. Az elmúlt év örvendetes fejleménye volt, hogy megjelentek a regionális szintű, helyi kerekasztalok (pl. Zoboralja, Gúta, Rozsnyó). Nagy igény van a változásra, és arra, hogy ezeket a szervezeteket összehangolják, és hogy ezek egyfajta ötletbörzeként szolgáljanak. Az lenne kívánatos, ha ezek hosszútávon is képesek lennének működni. Központi kérdés volt az utóbbi időben a vasúti kétnyelvűség, és annak civil akciói. A Kerekasztal szimbolikusan ugyan, de beszállt a vasúti nyelvhasználati küzdelembe. Az oktatás témájára rátérve Tokár Géza kifejtette, komoly problémának látja, hogy a magyar közösség csupán reagálni tud az országos vezetés lépéseire. Ennek ellenére eredmény, hogy sikerült összefogni a szakmai szervezeteknek és a pártoknak a probléma megoldásában. A kisebbségi támogatások egy másik terület, ahol sajnos szintén csak reaktívan tud fellépni a magyar közösség, a dotációk csökkennek, ahogy a magyar kisebbség súlya is. A Kerekasztal mozgástere korlátozott, de igyekszik jó kapcsolatokat kialakítani más szervezetekkel, ami által nagyobb erőt képviselhet. A Kerekasztal részt vett a budapesti Autónómiakonferencián. Tokár kifejtette, a Kerekasztal a későbbiekben foglalkozni kíván az önkormányzatiság szakmai hátterével is.

Bolemant Lilla, az Esélyegyenlőségi Bizottság vezetője a női esélyegyenlőség problematikáit mutatta be, felmérések szerint ugyanis a nemzeti kisebbségben élő nőkre nagyobb súllyal nehezednek a hagyományos sztereotip elvárások. A különböző egyenlőtlenségek tetten érhetőek nemzeti, nemi és nyelvi szinten is. “Szeretnénk, ha a szlovákiai magyar közösségen belül is elindulna egy párbeszéd” – vázolta fel az esélyegyenlőségi bizottság alapvető célját Bolemant Lilla. A női képviselők számának növelése a döntéshozatalban, ill. a családon belüli erőszak megelőzésének és felszámolási stratégiáinak kidolgozása mind fontos feladatnak számít a magyar közösségen belül is. “Mit tehetnek a szlovákiai magyar nők? Azt tehetik, hogy beszélnek a problémákról, és szövetségeseket keresnek hozzá. Ekkor tudunk harmonikusan működő társadalmat kialakítani”- mondta Bolemant.

Hodossy Katalin a gyermekek jogai kapcsán elmondta, hogy a napirenden lévő témák szakmai közvetítésében vagyunk gyengébbek. A bizottság munkájának központi témájává kell tenni a részvételi jogok megerősítését, a diszkrimináció kizárását. Hodossy Katalin felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy olyan szakembereket keresnek, akiket érdekel ez a téma, és szeretnének a szakmai munka részesévé válni.

Rajkovics Péter, a Gazdasági Bizottság koordinátora kifejtette, a gazdasági jelenségek mélyebb megismeréséhez egy kutatást hajtanak végre, amelynek a kvantitatív része már elkészült, a szakmai adatokat már begyűjtötték, jelenleg pedig mélyinterjúk készülnek a gazdasági élet szereplőivel. A következő évben ezt a több száz oldalas kutatást szeretnék publikálni. Dél Szlovákia lemaradottságának okai szerinte négy fő pontban összegezhetőek: a hiányzó infrastruktúra, az oktatási nehézségek, az elnyúló munkanélküliség, a működő tőkebefektetések elmaradása. Ezek többségében nem nemzetiségi, hanem a többségi nemzetet is érintő problémák. “Ha nem találjuk meg a közös hangot a Dél- Szlovákiában élő szlovákokkal, nincs esélyünk. Elsősorban civil szervezetekkel kell felvenni a kapcsolatot, és közösen kell fellépni. Kezdődjön el egy olyan kommunikáció, ami előbbre visz bennünket”- mondta Rajkovics.

Horváth Csaba, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Dunaszerdahelyi Iroda vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai termékek vásárlásával a hazai gazdaságot erősítjük és munkahelyeket teremtünk. A gazdapiacok létrehozására is nagyobb hangsúlyt kell fektetni: ez az előállítóknak és a fogyasztóknak is előnyös. “Miért vásároljunk inkább hazait?” Horváth elmondta: Egészségesebb, környezetkímélőbb, a hazai termelőnél elköltött pénz a régióban marad, serkenti a termelést. Az őstermelés függetlenebbé, magabiztosabbá teszi a helyi régiót. A helyi termékek erősíthetik a turizmust, a tájjelleget, továbbá a gasztronómiai kínálatot is bővíthetik. A Kárpát Régió igyekszik összehozni a régiós szervezeteket, hogy kötetlenebb formában találkozhassanak – zárta előadását Horváth Csaba.

Bindics Gábor az őstermelői piacok létesítésének lehetőségéről beszélt, majd Pozitív példaként a pozsonyi KC Dunaj tevékenységét hozta fel, ahol a “for profit – non profit” metódus segítségével külső támogatás nélkül, önerőből is képesek fenntartani a klubbukat. “Ezek az önfenntartó és önmotiváló rendszerek a példái, hogy az államtól és a hatalomtól függetlenül is létre tudunk hozni működő, helyi vállalkozásokat.” – fogalmazott Bindics.

Az éves konferencián a hagyományaihoz híven idén is átadták a Civil díjat, melyet a vágsellyei Pázmány Péter Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola kapott. A tanintézmény vezetősége, a diákok és szüleik, és a tágas régió összefogásával sikerült elérni, hogy az iskola a város központjában lévő patinás épületben maradhat, és nem költöztetik ki a város szélére, ellehetetlenítve a diákok eljutását, és így magát az intézményt is. “A vágsellyei közösségének az iskola az utolsó bástyája. A folyamatok, amiken keresztül mentünk, is azt mutatják, hogy a civil összefogással van kiút. Számunkra ez a díj azt bizonyítja, hogy érdemes harcolni, és továbbra is ezt fogjuk tenni.”- köszönte meg a díjat Dohányos Katalin igazgatónő.

Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke elmondta, hogy készül az iskolák állami finanszírozásának átalakítása, a kormány azt szeretné elérni, hogy a hatékonyság szerepe mindenhatóvá váljon. Az intézmények, az osztályok összevonása, a pedagógusok számának szűkítése már sok helyen megtörtént. Ma rengeteg kisiskolának meg vannak számlálva a napjai. Az alsó tagozatos iskolákat meg kell tartanunk, mindegy, hány gyerekkel. Ezt csak úgy tudjuk elérni, ha a fejkvótákat megemeljük. Milyen lehetőségei maradnak tehát az iskoláknak? “Fontos, hogy kis szülői közösségek alakuljanak, továbbá hogy a nyugatra költöző fiatalokat itthon tartsuk. De itt vannak az iskolaprogramok is, amelyekkel megtarthatjuk a diákokat. Ne várjuk, hogy az állam segíteni fog. Nagyon fontos az oktatás minőségének javítása is. Nem csak az anyanyelvi oktatás, hanem a jó oktatás iránt is nagy az érdeklődés.”- hívta fel a figyelmet Pék László.

Annak ellenére, hogy a szlovákiai kisebbségek 70%-át a magyar kisebbség alkotja, a Kormányhivatal Kisebbségügyi Bizottságában mindeddig öt taggal, megközelítőleg a szavazatok egynegyedével rendelkezett. A legutóbbi ülésen ez a status quo is felrúgásra került, az elfogadott, de az Emberjogi Bizottság által még jóvá nem hagyott döntés értelmében minden kisebbségnek, a bizottságban elfoglalt helyektől függetlenül egy szavazata lenne. Öllös kiemelte: “A döntéshez nem tudtuk a nevünket adni, ezért a magyar képviselők kivonultak az ülésről.” Öllös László a kisebbségekről szóló jelentések elfogadásának körülményeiről elmondta, a végleges dokumentumból kikerült minden olyan pont, amely problémára világít rá, illetve megoldást javasol.

Szekeres Klaudia, a kisebbségi támogatási rendszer helyzetét és annak változásait vázolta, aminek kapcsán elmondta, az újonnan elfogadott képlet megemeli a kisebb lélekszámú nemzetiségek pozitív diszkriminációját. A támogatások nagyságát három kritérium befolyásolja: nemzetiség (45%-ban), anyanyelv (50%-ban) és az anyaország nem léte (5%-ban). “Mivel még a jövő évi költségvetés nincs jóváhagyva, nem tudni pontosan mennyivel fog csökkkeni a magyar kisebbségnek szánt keretösszeg”- tudatta Szekeres Klaudia, és hozzátette, “akit jogsértés ért a polgári társulások és egyéb egyesületek regisztrációja kapcsán (a magyar nyelvű megnevezés bejegyzésének elutasítása) az állami szervek részéről, lépjen kapcsolatba a Jogsegélyszolgálattal, ugyanis az antidiszkriminációs törvény értelmében pert kívánnak indítani az állam ellen.”

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala nyitott, politikai pártoktól független, önkéntes és informális intézmény, amely a szlovákiai magyar szervezetek egyeztető fóruma. A Kerekasztal évente legalább egyszer ülésezik szakmai konferencia keretében. A köztes időszakban munkáját a Koordinációs Bizottság biztosítja, amely idén 23 tagú lesz.

További információk:

www.kerekasztal.org

A konferencia programja:

Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, 2013 – éves konferencia

Kisudvarnok, 2013. november 16.

8:30–9:00 Regisztráció

9:00–9:05 Marczell Zoltán polgármester köszöntője

9:05–9:45

Beszámoló a Kerekasztal éves tevékenységéről

Tokár Géza: a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának egy éve

9:45–10:15

Kisebbségek a kisebbségben

Bolemant Lilla: A női esélyegyenlőség esélye: mit tehetnek a kisebbségben élő nők?

Hodossy Katalin: A gyermekek jogainak ismerete és érvényesítése

10:15–10:30 Kávészünet

10:30–12:30

Hogyan tehetjük erősebbé Dél-Szlovákiát?

Rajkovics Péter: Ahol hiányzik az aszfalt – lehetőségek és kitörési pontok a gazdaságban

Horváth Csaba: Erősítsük a  helyi üzleti kapcsolatokat!

Bindics Gábor: Hogyan létesítsünk őstermelői piacot?

12:30–13:30

Ebéd

13:30–14:00

A Civil Díj átadása – kapja a vágsellyei alapiskola ügyében tanúsított példás kiállásért az intézmény vezetése és tanári kara, az iskolatanács, valamint a szülői szövetség.

14:00–15:00

Pék László: Oktatásügyi problémák és a kisiskolák nehézségei

Vita

15:00–16:30

Öllös László: Beszámoló a Kerekasztal kisebbségi bizottsági ténykedéséről

Szekeres Klaudia: A kisebbségi támogatások helyzete Szlovákiában

Vita

16:30

Zárszó