A tartalomból:
A tanulmányokat A nemzeti identitás kritikájának veszélye című nyitja (ÖLLÖS LÁSZLÓ). L. JUHÁSZ ILONA a rozsnyói emlékjelek közt ezúttal Andrássy Franciska szobrának sorsát járja körül. A kávéfőző asszony. Folklóradalékok a paraszti kávézás története egy aspektusához – ez LISZKA JÓZSEF tanulmányának címe. SAMU ISTVÁN Nagymagyar térvesztés címmel a nagymagyari roma identitás átalakulásának, önszerveződésének politikai és társadalmi hatásait vizsgálja. Ugyanitt kapott helyet JESO ESZTER összefoglalója: A Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasainak tapasztalatai az egyes diaszpóraközösségeknél. Ezt TEGDES EGYHÁZI DÓRA elemzése követi: A szlovákiai magyar kisebbség szempontjából jelentős települések könyvtári helyzete 2024-ben. ORBÁN LÁSZLÓ Modernizáció, állami beavatkozás a periférián címmel Ugocsa vármegye és Nagyszőlős dualizmus kori iparosodását térképezte föl. A sort Hogy kerül rovásírás egy török menlevélre? című GODZSÁK ATTILA-dolgozat zárja.
A Közlemények rovatában CSERNICSKÓ ISTVÁN öt kötetet mutat be a most folyó orosz–ukrán háborúról.
A Könyvek közt hat recenzió olvasható: BERTALAN OLEKSZANDRé (Fedinec Csilla: Ukrajna, nacionalizmus, kisebbségek); SZABÓ L. DÁVIDé (Molnár-Kovács Zsófia: A dualizmus kori magyar középiskolai történelemtankönyvek Európa-képe); JEZSÓ EMILé (Polgár Anikó–Keserű József–Lőrincz Gábor–H. Nagy Péter [szerk.]: Didicisse fideliter artes – Köszöntő kötet Szabó András tiszteletére); CSEHY ZOLTÁNé (Galeotto Marzio: De doctrina promiscua. Critical edition with Introduction and Notes by Enikő Békés); BEKE OTTÓé (Baka L. Patrik: Múlthasadás. Bevezetés a magyar alternatív történelmi regény olvasásába) és LISZKA JÓZSEFé (Balázs Lívia: Népi próza a Rábaközben).
Kellemes és hasznos böngészést és olvasást!
