Emberi jogok – nemzeti jogok, Néprajzi bibliográfia

Évekkel ezelőtt a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet Nostra tempora címmel sorozatot indított, amely az intézet keretében tevékenykedő tudományos és kutatóműhelyek és szakemberek vizsgálódásainak eredményeibe nyújt betekintést. A sorozat legújabb darabja Öllős László politológus Emberi jogok – nemzeti jogok c. munkája, amelynek alcíme egy kérdést fogalmaz meg: Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? A könyv egy nyilvánvalóan időszerű és bennünket, szlovákiai magyarokat különösen érintő kérdéskörre fókuszálja a figyelmet, de rögtön meg kell állapítani, hogy nem a napi kisebbségpolitika különböző megnyilvánulásait, a világban megvalósuló formáit veszi górcső alá, hanem az elmélet felől közelít hozzá. Öllős elsősorban arra vállalkozott, hogy térben és időben becserkéssze a téma kiterjedt szakirodalmát, konfrontálja az ezekben található megállapításokat és következtetéseket, majd ezekhez a saját észrevételeit és tapasztalásait is hozzáfűzve valamiféle érvrendszert fogalmazzon meg. Mint egy interjúban megjegyezte, könyvét nem tekinti a téma lezárásának, s idővel szeretne visszatérni hozzá. Ennek ellenére ebben a formájában is fontos és tanulmányozásra érdemes munkáról van szó, amelynek fejezetcímei is jelzik, melyek a kutató számára a legfontosabb metszési pontok. Íme néhány közülük: Az egyszerűsítés dilemmái; Nemzet és morál; Emberi jogok – nemzeti jogok; A jogok és az esélyegyenlőség. Nemcsak a szerző gondolja úgy, hogy van még mit mondania a témáról, hanem a nemzetközi intézményrendszernek is alaposabban el kellene mélyednie benne. Mint a bevezőből kiderül: “A kérdés nemzetközi szinten sem rendezett. Ezt például az Európa Tanács döntéshozói sem oldották meg, hiszen nem fogadták el azt, hogy az Európai Emberi Jogi Charta egészüljön ki egy, a nemzeti kisebbségek jogait lefektető résszel. Emiatt az Európai Ember Jogi Bíróság nem ítélkezhet egy ilyen jogi norma alapján”. Öllős az egyéni és a kollektív emberi jogokat egy rendszerben, egymással szoros összefüggésben taglalja, s ebből a következő konklúziót szűri le: “minden egyénnek joga van nemzeti jogainak érvényesítésére függetlenül attól, hogy a nemzeti többséghez, avagy a nemzeti kisebbséghez sorolja-e magát az adott államon belül. Az államnak pedig kötelessége mind a szabadságjogok, mind pedig az igényjogok közé sorolható jogainak biztosítása”. Ezt a gondolatmenetet továbbfolytatva megállapítja: “Az egyén tehát követelheti államától azoknak a jogoknak a tiszteletben tartását, melyek révén saját adottságai alapján teljes nemzeti életet élhet. Ha az állam ezt polgárai egy része számára nem teszi lehetővé, akkor nem tekinti őket morálisan egyenértékű személyeknek. Megsérti esélyegyenlőségüket, minthogy személyiségük fejlesztését számos területen akadályozza, miközben az állami kötelességek ugyanolyan körét ruházza rájuk. A nemzeti jogok emberi jogi felfogásának egyik fő célja, hogy az államot a kisebbségek nemzeti fejlődését is segítő állammá tegye”.

Néprajzi bibliográfia

A Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központja hasznos kiadványai között fontos helyet foglalnak el azok a bibliográfiák, amelyek a szlovákiai magyar néprajzi irodalom témakörébe sorolható újságcikkeket, dolgozatokat és könyveket veszi számba. A központ munkatársa, L. Juhász Ilona eddig hat kötetet jelentetett meg Szlovákiai magyar néprajzi bibliográfia összefoglaló cím alatt, a Miscellanea Bibliothecae Hungaricae sorozatban. A legújabb kötet az 1999 és 2002 között keletkezett írásokat összegzi, szerzők, témakörök és helységek szerint is csoportosítva őket. Természetesen a legfontosabb adatok az egyes szerzőknél találhatók, a további szempontok alapján történő kereséshez csupán a megfelelő számokat kapjuk meg, de ez minden valamire való bibliográfiában így van. Egy-egy könyv kapcsán L. Juhász Ilona rendszerint közli a munkáról íródott kritika, recenzió szerzőjének nevét, valamint a szöveg feltalálási helyét is, ami növeli a bibliográfia értékét és használhatóságát. Nagy kár, hogy Szőke József úttörő munkájának egyelőre nincs folytatója tájainkon, de L. Juhász Ilona legalább egy fejezetét felvállalta ennek a hálásnak aligha nevezhető feladatnak. A mostani kötetet forgatva örömmel állapíthatjuk meg, hogy szinte valamennyi bemutatott könyv címlapját is közli, ami talán reklámnak sem rossz. De leginkább azt méltányolhatjuk, hogy az Etnológiai Központban alapos és módszeres, a további kutatás szempontjából megkerülhetetlen gyűjtőmunka (is) folyik.