Magyarok a népbíróságok előtt 1945—1948 között a munkacíme Vadkerty Katalin készülő monográfiájának, melyből neves történészünk már publikált részleteket. Az opus legújabb fejezetét – a fenti címmel – a Fórum Társadalomtudományi Szemle frissen megjelent 2008/2-es számában olvashatjuk.

A szerzővel, aki az idén ünnepelte 80. születésnapját, a tudományos folyóirat Pályakép rovatában Fazekas József főszerkesztő beszélget arról, honnan indult, mi vezette a történészi pályára, s hogy jelenleg mi foglalkoztatja. „1960 nyarán a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete munkatársakat keresett az 1848-at követő időszakra. Erre egykori évfolyamtársaim hívták fel a figyelmem. Én ugyanis az osztrák-magyar kiegyezés és Szlovákia kapcsolatáról, a korabeli Felvidéken a kiegyezést követően kialakult politikai, gazdasági és társadalmi helyzetről írtam a szakdolgozatom. Jelentkezésem az intézet vezetése elfogadta, hogy kutatandó területem a mezőgazdasági termékek feldolgozásával foglalkozó gyáripar 1848—1918 közötti történelme lesz. Ezt örömmel vállaltam, mivel a történelem kevésbé ideologikus területével szerettem volna foglalkozni. Így lettem gazdaságtörténész. (…) A gazdaságtörténeti kutatás rendszerességre, következetességre szoktatott, megkövetelte az eredmények összevetését, a végeredménynek a valós helyzet szerinti megfogalmazását. A statisztikai kimutatások ugyanis felfedtek minden hiányosságot, rendszertelenséget, felületességet. Rendszer, következetesség, valóság – ez kutatómunkám összegzése. A mezőgazdaság egy-egy ágát, illetve a mezőgazdasági ipar egy-egy növényt feldolgozó gyáriparát kutattam, de soha nem tévesztettem szem elől a gazdaság egészét, s természetesen azt, hogy a kutatott terület, melyet akkoriban Felvidéknek, ma Szlovákiának neveznek, egy nagyobb ország, a történelmi Magyarország szerves része volt. A szlovák nemzeti politika elválhatott Budapesttől, de a gazdaság szilárd egységet képezett“ — fejti ki az interjúban — egyebek mellett — Vadkerty Katalin.

Fedinec Csilla Magyarok kerestetnek az ukrajnai történelem- és földrajztankönyvekben című előadása 2007 novemberében hangzott el egy pécsi konferencián. Negyedévenként megjelenő hazai folyóiratunkban most a tanulmány teljes szövegét elolvashatjuk.

A Fórumban továbbá Bauko János nyelvész a ragadványnévadás indítékait vizsgálja négy szlovákiai magyar település (Izsa, Hetény, Dunamocs, Búcs) viszonylatában; Lintner Anita doktorandusz a két világháború közti Somorja hivatali kétnyelvűségéről értekezik, s dolgozatában arra próbál választ keresni, hogy „Csehszlovákia létrejötte mennyiben befolyásolta a hivatali nyelvet egy főként magyarok által lakott járási székhelyen“;

Tóth Andrej cseh történész arra mutat rá a Habsburg Károly 1921 tavaszán Magyarországon lejátszódó első restaurációs kísérletével kapcsolatos tanulmányában, hogy „milyen hatással volt az excsászár e kalandos lépése Románia Csehszlovákiával kötendő szövetségi szerződésére (…), amelyet a kis-antant első kétoldalú, védelmi-szövetségi szerződéseként tartunk számon“; Kovács Magda „tündéri, titokzatos“ prózájáról

N. Tóth Anikó irodalomtörténész közöl írást; a szlovákiai magyar református vonatkozású könyvek válogatott bibliográfiáját (1990—2007) pedig A. Kis Béla foglalja össze.

Az Agora rovat Gaucsik István A szlovák pártstruktúra 1945—1948 között, illetve Kocsis Aranka Kultúrák találkozása – a falu és város között című írását tartalmazza.