FOLYÓIRAT-AJÁNLÓ

Történelem, egyház, irodalom, oktatás: tematikailag röviden így körvonalazhatók azok a főbb tanulmányok, melyek a Fórum Társadalomtudományi Szemle tizedik évfolyamának negyedik számának gerincét alkotják.
Reváns és identitás címmel Bordás Sándor az elszenvedett trauma által továbbélő feszültség társadalmi, lélektani és kulturális szempontjait elemzi, egyebek közt a toleranciára való nevelés tantárggyá tételét szorgalmazva. Keserű József tanulmánya (Narratíva és etika összefüggései Krúdy Gyula Az útitárs című regényében) egyrészt az irodalomtörténész korábbi Krúdy-dolgozataihoz kötődik szervesen, másrészt az erkölcs és identitás kategóriáival a Bordás-tanulmánynak is megfelelő irodalmi társa. Görözdi Zsolt dolgozatának (A protestáns egyházrendek problematikája a reformáció egyházaiban a 16. században) középpontjában az egyházrendek állnak, vagyis azok a „normatív iratok”, „amelyek lefektették az egyházak számára a reformáció alapgondolatai szerint a működésükkel kapcsolatos alapokat, előírták az egyházi gyakorlatot néhány kiválasztott kérdéskörben az Írás idevonatkozó kijelentései alapján”. A szerző röviden vázolja az egyházrendek vizsgálatának ismérveit és a jelentősebb lutheránus és kálvinista egyházrendeket. Nőalakok az ősatyákról szóló elbeszélésekben címmel Karasszon István az ószövetségi Sára, Hágár, Rebeka, Ráhel és Lea, Támár és Potifárné jellemábrázolását nyújtja, szemléletesen és mintegy személyes olvasatban, mondván, hogy az Ószövetség történeteiben „a nők nemcsak hogy jelen vannak, hanem a női karaktertípusok széles spektrumát mutatják fel, amelyet érdeklődő férfiszem is jól kivehet”. Múltperspektivitás és történelmi megbékélés a címe Vajda Barnabás tanulmányának, mely a készülő közös magyar–szlovák történelemkönyv kérdéseit vizsgálja, történeti és gyakorlati, elméleti és konkrét beágyazottsággal, nemzetközi tapasztalatokat hasznosítva, maga is számos kérdés előtt nyitva teret. Cs. Molnár János írása (A vallási interferenciák moszlim értelmezése) a keresztény (keresztyén) és iszlám tanok kölcsönhatásait értelmezi a két vallás felfogása irányából, mintegy történelmi vázlatát adva a magyarázatok közös és eltérő vonásairól, jellegükről, külön fejezetbe foglalva és értékelve a keresztények és a mohamedánok közt jelenleg folyó párbeszédet. Az olvasás és az olvasni tudás a címe Erdélyi Margit tanulmányának, mely a téma szakmai szempontú (pedagógiai, nyelvi, irodalmi kulturális) összefoglalója, az olvasástípusok megkülönböztető definiálásának igényével, ezek stratégiai-módszertani alkalmazhatóságával. Egy mítosz interpretálása alcímmel Bándy György a Káin és Ábel történetének szoros, szövegközpontú olvasatát és értelmezését nyújtja. Sikos T. Tamás és Kovács András térképekkel, táblázatokkal és grafikonokkal illusztrált dolgozata (Kiskereskedelmi hálózatok, vásárlási szokások, határmentiség Dél-Szlovákiában) térségünk változó vásárlói szokásait összegzi, valamint a bevásárlóközpontok terjedésével arányosan növekvő élményorientált vásárlást. Országos szintű pedagógiai mérések tanulságai – ez Simon Szabolcs tanulmányának címe; a szerző a középiskolai magyar nyelv- és irodalomtanítás tárgykörét (színvonalát) vizsgálja az írásbeli érettségi vizsga eredményeinek tükrében. Kiss József terjedelmes tanulmányának témája: Martin Rázus a szlovákiai magyar sajtó tükrében. Rázus „életműve olyan örökség, amelynek szellemi és közéleti-politikai eszmecserék témájává kellene válnia” – állítja a szerző. A Műhely rovat Albert Sándort, a komáromi Selye János Egyetem alapító rektorát szólaltatja meg: a terjedelmes és a komáromi egyetemi oktatás részleteire is kitekintő interjút Fazekas József, a folyóirat főszerkesztője készítette. Az Agora rovat Szabó Ingrid és Antalík Imre összefoglalóját közli a Selye János Egyetem Gazdaságtudományi Karának eddigi tevékenységéről és jellegéről. Ugyanitt Papp Vanda az Új Forrás folyóiratban 1969 és 1989 között megjelent fordításokat jellemzi. Az Évforduló két jeles egyetemi oktatót köszönt, Jakab Istvánt és munkásságát Misad Katalin, Zeman Lászlóét pedig Fazekas József méltatja.