Párkány. Szombaton a szlovákiai magyar értelmiségi találkozók hagyományát elevenítették fel a Kisebbségi közösségépítés az Európai Unióban címmel tartott nyilvános tanácskozáson nemzeti kisebbségünk értelmiségének és politikai érdekképviseletének reprezentánsai.
A Városi Művelődési Központban összegyűlt mintegy kétszáz meghívottat és érdeklődőt a főszervező Szlovákiai Magyar Értelmiségi Fórum nevében Miklósi Péter, a vendéglátók képviseletében Ján Oravec, Párkány polgármestere, a szlovákiai magyar politikusok részéről pedig a parlament alelnöke, Bugár Béla köszöntötte. A megtárgyalásra kerülő első témakör A szlovákiai magyar intézményrendszer fejlődése és helyzete napjainkban összefoglaló címet viselte. Az elhangzott négy expozé – melynek előadói Fábri István, Lampl Zsuzsanna, Tóth Károly és Öllős László voltak – a Kárpát-medencei kisebbségi magyar és természetesen elsősorban a szlovákiai magyar intézményrendszer rendszerváltás utáni fejlődéséről, illetve mai állapotairól adott elmélyült kutatásokra alapozott helyzetképet, a jelenlegi hiányosságokat és a jövő teendőit is felvázolva.

A (reál)értelmiség szerepe a kisebbségi társadalomban címet viselő második témakör előadói Rácz Olivér, Hunčík Péter és Szarka László voltak. Rácz Olivér az értelmiségi magatartásmód fontosabb jellemzőit foglalta össze előadásában, kitérve a családi hagyományoknak az értelmiségivé válásban betöltött nem elhanyagolható szerepére. Hunčík Péter szintén az értelmiségi szerepkör, az értelmiségi attitűd meghatározására tett kísérletet, miközben megállapította, hogy a politikai és az értelmiségi elit közötti közvetlen életközösség lehetetlen, az indirekt szimbiózis vállalása viszont létfontosságú – még a politika számára is. Szarka László meglátása szerint kisebbségi közösségben a kultúra nem egyenrangú társa a politikának. Szarka a szlovákiai magyarság lélekszámának fogyatkozása kapcsán felhívta a figyelmet arra is, hogy ha az MKP lemond közösségépítő szerepéről, akkor az átgondolt nemzetstratégiáról mond le, melyet semmilyen rövidtávú politikai taktika nem pótolhat.

A tanácskozás harmadik részében a kisebbséggel kapcsolatos konkrét intézkedésekről esett szó. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes – mielőtt rátért a jogaink jelentős mértékű gyarapodásával kecsegtető kisebbségi törvény tervezetének ismertetésére – az előzőekre reagálva nyomatékosan leszögezte, hogy a politikus mögött mindig legitimitás áll, amely felelős döntésre és cselekvésre hatalmazza fel. Bauer Edit az EU kisebbségpolitikájával kapcsolatos dokumentumok keletkezéstörténetéről, és e politika változásának várható irányáról értekezett, míg Pósa Lajos és Zászlós Gábor vállalkozói szemszögből ecsetelte az EU-csatlakozás várható pozitív hatásait Dél-Szlovákiában. Gyurovszky László szintén az uniós csatlakozás előnyeire helyezte a hangsúlyt előadásában, melyben az önkormányzatok működési feltételeinek, a terület- és regionális fejlesztés anyagi hátterének várható jelentős javulásáról szólott.

Délután szekcióülésekkel folytatódott az értelmiségi találkozó, melynek összegzése során szlovákiai magyar politikusaink és értelmiségi elitünk megbeszéléseinek folytatásáról értesülhettünk.