Romlott a kisebbségek helyzete

Romlott a kisebbségek helyzete

Vizsgálódott a Fórum Intézet

Romlott a kisebbségek helyzete Szlovákiában az elmúlt négy évben. A Fico kormányzat veszélyforrásként tekint a szlovákiai magyarságra. A kormányprogramban is vállalt kisebbségvédelmi status quo megőrzésére tett ígéretét sem tartotta be, a hatalom a minőségi javulás helyett mennyiségi mutatókat sorol eredményként. A kisebbségvédelem terén a visszaesés tagadhatatlan – állapították meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet vezető munkatársai a Fico kormány nemzetiségi politikáját értékelve.
Az elmúlt négy év az ellenséges hangulat kialakításának időszaka volt, amely azt sugallta a szlovák közvélemény felé, hogy a magyarok veszélyt jelentenek Szlovákiára nézve. S mivel egyfajta militáns hangulat alakult ki, ma már a bizalmatlanság mindkét oldalon mérhetetlenül nagy – értékelte a helyzetet Öllös László, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatótanácsának elnöke. 2006-ban a kormánykoalíció megalakulása után egyértelmű volt, hogy mire lehet számítani a nacionalista-populista hatalomtól, és a negatív várakozások be is következtek. A hatalom politikájának köszönhetően ma a magyar közösség nagy része veszélyeztetve érzi magát, s ezt az érzést a Fico-kabinet kisebbségpolitikája és jogalkotása még továbbb táplálta. Öllös szerint ilyen körülmények között a magyar politikai képviselet csak szűk korlátok között tudott mozogni. Tűzoltásra szorítkozott, próbálta kivédeni a nyelvhasználati jogokat és az iskolákat ért támadásokat, miközben maga is folyamatos verbális támadásnak volt kitéve. Manőverezési lehetősége tehát eléggé behatárolt volt.
A kormány a társadalmat multikulturális társadalomként határozza meg, ezt programjában is rögzítette, ám annak érdekében semmit nem tett, hogy a szavak gyakorlati értelmet is kapjanak, ehelyett a saját maga által elképzelt identitást akarja ráerőltetni a kisebbségekre. Ezt a törekvést szolgálta az államnyelv védelméről szóló törvény is. A Fórum Intézet szerint interkulturális párbeszédre lenne szükség, meg kellene teremteni a dialógus intézményes kereteit. A közeledésben fontos szerepet játszhatna az oktatás, mert jelenleg a gyerekek alig tudnak valamit arról, hogy a szlováktól eltérő kultúrák is vannak az országban. A tananyagok nem foglalkoznak a nemzetiségekkel, illetve, ha említést is tesznek, nem pozitívumként láttatják a kisebbségeket. Az elmúlt négy év kormánypolitikájának és a párbeszéd hiányának köszönhetően nemcsak a politikai, társadalmi és kulturális, de a szociális ellentétek is nőttek, és nem elsősorban a déli és északi régiókban élők közt, hanem a déli régióban a szlovákok és a magyarok közt. Ez a helyzet központilag nem megoldható, helyi szinten kell kezelni.
Törvényes garanciák hiánya
A kormányzati kisebbségpolitika elmúlt négy évét értékelve Petőcz Kálmán, a Fórum Intézet nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója a nemzeti közösségek fejlődésének törvényes garanciáit is hiányolta. A Fico-kormány számára gyakran szolgál hivatkozási alapul az Európai Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezménye. Arról azonban nem vesz tudomást, hogy a nemzetközi dokumentum a kisebbségek identitásának megőrzése mellett a fejlődését is hangsúlyozza. Petőcz szerint a status quohoz való ragaszkodásával a kormány eleve lemondott a fejlesztés lehetőségéről, ráadásult gyengült a kisebbségek státusa, a nyelvi jogok, az anyanyelvi oktatás és az anyanyelvű információkhoz való jog terén egyaránt. A jövőre nézve előrelépés lenne, ha a politika a kisebbségi jogokat az emberi alapjogok részeként kezelné. Petőcz kifogásolja azt is, hogy a minőségi romlást a kormányzat mennyiségi mutatókkal próbálja elkendőzni, a kisebbség helyzete azonban nem mérhető iskolák vagy színházak számával. A hatékonyabb kisebbségpolitika érdekében mielőbb meg kellene teremteni a fejlősést garantáló törvényi és intézményi feltételeket. A kormány nemzetiségi tanácsa ugyanis súlytalan, nem alkalmas érdemi döntések meghozatalára.
A Fórum Intézet értékelésére szóvivője útján reagált Dušan Čaplovič. A kisebbségi ügyekért is felelős miniszterelnök-helyettes nem cáfolta az intézet állításait, nem mondott ellenérveket, nem adott számot a kormány nemzetiségi politikájáról, csak demagógiával, és felületességgel vádolta az értékelést. Tényekkel és érvekkel ezúttal se támasztotta alá a nemzetközi fórumok előtt is hangoztatott meggyőződését, hogy javult a kisebbségek helyzete, és személyes tapasztalata szerint a magyar kisebbség jól érzi magát. Ezúttal is egyértelművé tette, hogy számára nem a legnépesebb kisebbség támogatása a legfontosabb, hanem olyan kisebb népcsoportoké, amelyeknek nincs saját államuk, és kiemelt gondoskodásra szorulnak. A roma kérdést prioritásként is kezelte hivatala, ám a rendezési szándék megrekedt a kinyilatkoztatások szintjén. A szándék őszinteségét le is leplezte az SNS rasszista, romaellenességet szító óriásplakátjai miatt kirobbant botrány. Míg a sajtó, az ellenzék és a civil szervezetek bűncselekménynek minősítették az SNS plakátkampányát és büntetőjogi eljárásért kiáltottak, Dušan Čaplovič el sem ítélte Slotáékat, és a nyíltan rasszizmust hirdető plakátjaikat.
Társadalmi megbékélés kellene
Az elmúlt négy évben zöld utat kapott a gyűlöletpolitika, ez az állapot azonban nem konzerválódhat, mert hosszú távon beláthatatlan következményekkel járna. A szlovák-magyar viszonyban a holtpontról való elmozdulás a választások utáni helyzettől remélhető.
A kapcsolatok alakulásában a politikának kulcsszerepe van, ám Öllös László szerint együttműködésnek ez csak egyik szintje. Egymás megismerésén és elfogadásán, az igények figyelembe vételén alapuló társadalmi megbékélés kellene. Ehhez azonban tárgyilagos és tudományosan megalapozott, széles körben lefolytatott vitákra lenne szükség.