A szlovákiai magyarság nyolcvan év alatt kényszerközösségből mára saját identitással bíró közösséggé alakult

Somorja. A szlovák-magyar viszonyt mindig külső nyomásra, soha nem meggyőződésből, belső parancsra adott válaszként javítottuk, tulajdonképpen a szlovák-magyar alapszerződés elfogadását is az európai uniós csatlakozási folyamat kényszerítette ki, ugyanis előfeltétele volt annak – hangzott el tegnap a Fórum Kisebbségkutató Intézet szervezésében Szlovák-magyar kapcsolatok: hogyan tovább? címmel megtartott nemzetközi tudományos konferencián. Simon Attila történész hangsúlyozta, a szlovákiai magyarság nyolcvan év alatt kényszerközösségből mára saját identitással bíró közösséggé alakult át, ehhez a közösen átélt élmények sokasága kellett. Öllős László politológus, a Fórum Intézet elnöke emlékeztetett, a nemzetiségi feszültség mesterséges fenntartása, gerjesztése, a nemzetiségi jogok fékezése sokkal inkább gyengíti, semmint erősíti a többség szuverenitását.
Miroslav Kusý politológus, a Comenius Egyetem tanára a szlovák pártok kisebbségpolitikáját vette górcső alá. Bárdi Nándor, a budapesti Teleki László Intézet munkatársa a szlovákiai magyar közéletben tapasztalható nemzetképváltozás legfőbb állomásairól számolt be. Hamberger Judit -szintén az intézet képviseletében – a szlovák-magyar államközi kapcsolatok alakulását felvázoló előadásában hangsúlyozta: nagyban elősegítené a két nemzet közeledését, ha sikerülne tisztázni, kibeszélni a kölcsönös történelmi sérelmeket.
Petőcz Kálmán, Szlovákia volt genfi ENSZ-nagykövete szerint a szlovák-magyar kapcsolatok javulásához több emberiességre, kölcsönös megértésre, empátiára lenne szükség.
A tanácskozás a Fórum Intézet tizedik évfordulója alkalmából megtartott ünnepi üléssel zárult.