Etnológiai Központ

Az Etnológiai Központ biztosítja a szlovákiai magyarok néprajzi kutatásának intézményes hátterét. Feladata a szlovákiai magyar népesség népi/populáris kultúrájának tudományos igényű feltárása, az eredmények dokumentálása és közzététele.

A néprajztudomány hagyományos kutatási területeinek vizsgálata mellett nagy hangsúlyt fektet az interetnikus/interkulturális kapcsolatok kutatására, a változásvizsgálatokra és a történeti (főleg településtörténeti) összefüggésekre. Az Etnológiai Központ a néprajztudomány (etnológia) legfrissebb elméleti-módszertani eredményeinek alkalmazásával az európai etnológia modern szlovákiai magyar műhelye. Céljai elérése érdekében (országhatárokon is átnyúló) kutatási programokba kapcsolódik be, nemzetközi tudományos kapcsolatrendszert tart fenn.

Hasznos linkek:

Szlovákiai Magyar Néprajzi Bibliográfia »

Kiadványok:

Acta Ethnologica Danubiana ■ Lokális és regionális monográfiák ■ Interethnica ■ Jelek a térben ■ Notitia Historico-Ethnologica

Foglalkozási körök:

Az interetnikus kapcsolatok kutatása

A mai Szlovákia déli határmenti sávjában, elsősorban falvakon és kisvárosokban lakó több mint félmilliós magyarság az elmúlt évszázadok során szomszédságban, egymással állandó kölcsönhatásokban élt más etnikumokkal (elsősorban szlovákokkal, németekkel, horvátokkal, ruszinokkal, zsidókkal és romákkal). Népi kultúránk lényege ezért egyszerűen nem érthető meg az ezekkel az etnikumokkal való interetnikus kapcsolatok feltárása nélkül. A Központ ezen kapcsolatok történeti gyökereit éppúgy vizsgálja, mint mai megnyilvánulási formáit.

A szakrális néprajz kutatása

A szakrális néprajz művelése térségünkben a legutóbbi időkig meglehetősen el volt hanyagolva. Az Etnológiai Központ ezért ennek az ágazatnak a művelését is célul tűzte ki. A legintenzívebben a szakrális kisemlékek komplex feltárásával, dokumentálásával foglalkozik. Az egész magyar nyelvterületen, valamint Szlovákiában nincs egyetlen olyan intézmény, múzeum, szervezet, amely e fontos egyház- és kultúrtörténeti, néprajzi és művészettörténeti jelentőséggel bíró emlékcsoporttal foglalkozna. A népi vallásosságnak, a magánáhítatnak pedig éppen ezen emlékei a legveszélyeztetettebbek. A települések belterületén, illetve határában álló feszületekről, képoszlopokról, a fák törzsére erősített képekről, szentek szobrairól, kis kápolnáiról, továbbá a temetői sírjelekről van szó, amelyek dokumentációja a Szakrális Kisemlék Archívumban és a Temető Dokumentációban található meg. Olyan, egyre növekvő adatbázisokról van szó, amelyek a teljesség igényével tartalmazzák az adott térség szabadtéri szakrális kisemlékeit, egy-egy adott település sírjelanyagát a maguk történetiségében és változásaiban.

Változások a szlovákiai magyarság népi kultúrájában

A hagyományos népi kultúra teljes mértékű felbomlása előtt a magyarok (is) lakta egykori felsőmagyarországi területek Csehszlovákiához kerültek. Tanulságos eredményeket hoz annak vizsgálata, hogyan hatottak az impériumváltozások (1918, 1938, 1945, 1993), a szövetkezetesítés, illetve az 1989-es változások a népi kultúrára. A Központ hosszú távon egy olyan néprajzi összefoglalás létrehozására vállalkozik, amely megkísérli rekonstruálni Szlovákia magyarok lakta területeinek népi kultúráját a 20. század első évtizedeiben, illetve bemutatja azokat a hatásokat, változásokat, amelyek e népi kultúrát az elmúlt kilenc évtized alatt érték.